2009. augusztus 18., kedd


De Facto - Álomút

Néhány nap még talán
s elmúlhat a hosszú álmodás
Mindenem várja már
az érintést a megnyugvást
Izzasztó álmok után
újjá születnék ma már

Refr:
Elhagynám az emlékét
A szenvedést a könnyeimért
Újra megtisztulnék
De a szívem eltemettetném

Néhány év még talán
s kezdõdhet az újabb álmodás
Mindenem várja már
az érintést a megváltást
Izzasztó álmok után
újjá születnék ma már

Refr:
Elhagynám az emlékét…

Úgy várom az ébredést mikor
lemondok róla. Kilépve az álomból majd
elérem újra. De még itt vagyok nála…
de még itt vagyok… ha kell…

2009. augusztus 10., hétfő


Dalriada: A Tavasz Dala

Tán most lészen vége mindennek, mi szabad.
Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad,
Elfelejti majd, dicső őseink, múltunk.
Új hitet, új életet kell megtanulnunk.

Templomok épülnek majd szépligetinkben.
Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen.
Ha nem hiszünk magunktól,
Hiszünk majd parancsra, (s)
Végignézzük tétlenül, ha lelkeink akarja.

Újabb gyalázatra riad,
Anyám, gyötört, árva fiad,
Újabb gyalázatként, orvul,
Testvér testvértől elfordul.

Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz,
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,
Maradj vélünk, nekünk pirkadj,
Hajnalhasadtáról hírt adj,
Mutass utat, hej, Kikelet!

Az ég, a föld hallja meg,
A tűz, a víz lássa meg,
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!
A jég, a kő hallja meg,
Fény, sötét lássa meg,
Hamu elvakítsa, tűz-láng eméssze el!

Száműzze föld és ég,
El ne hagyja éhínség,
Sírját az erdei vad kaparja szét!
Az ég, a föld hallja meg,
A tűz, a víz lássa meg,
A föld nyelje el, víz-ár borítsa el!

Árva gyermek, kinek anyját máglyára dobták,
Falvak népe, kinek hátát szöggel ostorozták,
Regösink, gyógyítóink tűzzel megvakítva,
Új hit jele karddal a húsukba szakítva.

Rovásbotok lángra vetve, törve, meggyalázva,
Őseleink szent csontjai trágyadombra hányva,
Védbástyáink lángtengerben nyelte el a föld.
Maradt a nép, rémült, szolga, rab igába tört.

Újabb gyalázatra riad,
Anyám, gyötört, árva fiad,
Újabb gyalázatként, orvul,
Testvér testvértől elfordul.

Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,
Ki mindeneket újítasz, fákat virágba borítasz,
De nekünk békét sosem hozhatsz!
Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,
Maradj vélünk, nekünk pirkadj,
Hajnalhasadtáról hírt adj,
Mutass utat, hej, Kikelet!

2009. augusztus 2., vasárnap


Watch My Dying - OHM
http://www.youtube.com/watch?v=MtsU-cPKw1s

Jó volna hinni, hogy
Van még, amiben nyugodtan hihetnék
Ameddig várom a leleteket
Na meg a a jegyzőkönyvet
A feleletet néhány ócska kérdésre,
,,Mint miért pont én", vagy
Miért ,,pont most"
Nem túl eredeti, érzem én is
És lehet, hogy ez már
Nem olyan fontos
Mint néhány egyszerű szó
Amik mindig nehezen mentek
Ellenkezni könnyebbnek tűnt
De most már az sem ment meg attól
Hogy számolni kelljen
Hány kő van a folyosón
Amin épp úgy érzem,
Nem érhetek végig
Átgondolom hát valamiképp
Van-e bármim még
/Amit veszthetnék/
Van-e tárt ajtó
/Vagy ez így van jól/

Jó volna hinni, hogy
Van még, amiben kételkedhetnék
Ameddig várom a leleteket
Na meg a a jegyzőkönyvet
A feleletet
Arra, hogy "Miért pont én"
Arra, hogy "Miért pont itt"
Arra, hogy "Miért pont most"
És arra, hogy "Miért pont így"

Ostobán nézhetek
Most már sarokba szorulva
Megint dacolva
Miért is okoznék csalódást
Miért hajlanék bármi szóra
Úgy járnak körbe-körbe
Igazán hogyan is dönthetnék
/Hiszen/ mindent megírtak jó előre
Igaz, hogy száz meg százféleképp
Van-e bármim még
Van-e tárt ajtó